Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Koboldka

 

Csabai Andrea:

Koboldka

Felmászik az ég lábára,
vagy a legmagasabb fára,
elcseni a telefonod,
míg a reggelijét hozod.
 
Hisztizik ha úgy van kedve,
szedte vette teremtette,
játékait szétdobálja,
soha be nem áll a szája.
 
Rosszalkodni nagyon szeret,
kipakolja szekrényedet,
ki-be kapcsolja a tévét,
saját maga öröméért.
 
Estére csak kicsit fáradt,
összeugrálja az ágyat,
párnájára bukfencet vet,
a szemedbe belenevet.