Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Második mesém

 

Csabai Andrea:

Második mesém

Egyszer volt, hol nem volt, egy csodálatos világ, Erdőfalva volt a neve. Ott minden állat beszélni tudott, reggelente mind összegyűltek, hogy tánccal köszöntsék a Napot. Ott keltek életre a távoli hegyek oldalai.
Hűvös reggel volt aznap, amikor hatalmas csend lett úrrá a tájon az előtt soha nem történt ilyen. A Nap is később ébredt a megszokottnál, és a reggeli köszöntése is elmaradt. Nem értette mi történik, teljesen elszomorodott. Óvatosan megbökte a nyuszikát, és megkérdezte tőle:

-    Nyuszika! Mi  mi ez a nagy bánat?
-    Miért nem táncoltok nekem?
-    Eltűnt Róka Bene legkisebb fia. – felelte a nyuszi.
-    Vadászok jártak erre és nagyon aggódunk érte. - mondta tovább.
-    Mi volna, ha elindulnánk megkeresni, hátha csak elkóborolt! - vetette fel a Nap.

A nyuszikának felcsillant a szeme.

-    Milyen igazad van!  Szólok a többieknek!

Összegyűltek a tisztás közepén, megbeszélték ki merre keresse.

-    Róka Bene! Te menj a titkos völgy felé! Hátha ott játszik!
-    Medve Manci! Te menj a varázspatak felé!
-    Bagoly Béla! Te nézd meg a Tündérkertben!
-    Nap Kedves! Te nézz fentről nagyon - nagyon szét!- irányította őket a nyuszi.
-    Én majd a Szivárvány-hegynél keresem!- Szólt utána a többieknek.

Már estefelé járt, a Nap is álmos volt, és mindenki olyan fáradt, hogy azt el sem lehet mondani. De feladni nem akarták. Átfésültek minden zegzugot, még elmentek a tiltott barlangba is, de eredménytelenül.  
Egyszer aztán furcsa fényeket látott nyuszika.

-   Nézzétek ilyet még sosem láttam! – kiáltotta. 

Mindenki odanézett ahová a nyuszika mutatott, és elindultak, kicsit féltek ugyan, de bíztak abban, hogy Róka Bene fiához vezeti őket. Igen ám, de a fények, lámpás idegenek voltak, olyan emberszaguk volt, épp valamin vitatkoztak, és akkor megpillantották Róka Bene fiát, egy ketrecbe zárva.

-    Szabadítsuk ki minél hamarabb!- mondták egyszerre.
-    Majd én elterelem a figyelmüket!
Ti meg addig osonjatok a ketrechez, és nyissátok ki!- mondta bátran a nyuszika, és elkezdett hangosan kiabálni:
-    Ott egy Pegazus!
-    Ott egy Pegazus!
-    Aki betudja fogni azé lehet a világ összes kincse!
Erre a vadászok csapot-papot ott hagyva egymást taposva, nekiiramodtak, egy sosem látott Pegazus után, talán még, azóta is keresik.

A többiek közben kiszabadították Róka Bene fiát, leírhatatlan boldogság ölelte át egész Erdőfalvát, és másnap újra tánccal köszöntötték a Napot.

246565_417417721_big.jpg