Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kavicsok

 

Csabai Andrea:

Kavicsok

Hófehér a táj, 
csillogó jégpárnákon
mosoly ragyog,
alszanak fák,
vigyáznak rájuk
az angyalok.
*
Hordja, fújja,
tépi, űzi,
a szél világot,
csak az ég öleli 
az árvaságot. 
*
Oson az éj 
az utcákon,
belemar a földbe,
jajongó csillagok
könnycseppként
hullnak az Isten
ölébe. 

Didereg a csend,
az Idő lábnyomába
lassan belefagy
minden dal,
ha még van
egyáltalán.